194th REAL TIME

Dsida Jenő  


Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést 
jeleztek és a fullatag sötétben 
hat órát üldögéltem a kocsárdi 
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom 
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány 
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab 
aludt, Máté aludt és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

1933

(a versről bővebben)

És az állomás manapság (2007. december 27.) > INNEN