amit szeretett pártunk és annak még sokkalta szeretettebb vezetője okoz ezen a tájon. Habár az alábbi cikkek alapján az a nem is olyan szörnyű -- mert könnyedén elképzelhető jövővel fenyegető -- gyanúm támadt, hogy eredeti szándékuk éppen az, hogy a szerveződő "ellenség" (mert aki ugye nincs velünk...) azon részét, akik nevüket és más, múlhatatlanul szükséges adataikat megadva csatlakoznak a népszavazási kezdeményezéshez, egyszóval nyílt ellenérzéseiket vállaló polgártársaik jelentős részét végre kartotékra fektethessék.
Ugyan ki gátolná meg őket egy újabb törvénytelenség végrehajtásában? Miért ne foghatnák az istenadta fülkeforradalmárokra azt is, hogy a valódi rendszerváltás majd csak akkor fejeződik be igazán, ha mindenkit eltaposnak, aki gondolkodik az eszelős csodavárás helyett?
Legfeljebb Rogán Tóni -- a törvényfosó -- az ívek benyújtása utáni tizedik percben beterjeszti legújabb törvényjavaslatát, amely szerint a személyes adatok kezelésének eddigi módja szarliberális csökevény, hogy a 'zemberek felhatalmazása arra kényszeríti őket: a szent nemzeti együttműködés ellen áskálódók nevét, címét -- és ha módjukban áll, akkor a Kubatov-listák alapján vallását, szexuális szokásait, telefonszámát, szeme színét, lúdtalpát, akármit -- kisbírókkal doboltassák ki.
Esetleg, kicsit kínosabb esetben, de nem feledkezve meg a Magyar Államvasutak égető gondjairól, útvonal- és menetrend tervezők feladatává tegye a megoldást. Láttunk már ilyet, s úgy hatvanöt éven át úgy hihettük, az a végső volt az utolsó.
Ha szabadna javaslatot tennem országos gondok megoldásán lóhalálában töprenkedő-fáradozó vezetőinknek -- vagyis inkább Neki Magának (Io bacio la mano, Padrino!) --, akkor Recsket ajánlanám. Bejáratott, jól őrizhető -- igaz, vasúti szempontból nem egy nagy fogás, de gazdaságosabbá tehető az útipoggyász részletes és kötelező tartalmának előírásával, különös tekintettel készpénzre, aranyfogakra, MOL részvényekre, OTP betétekre, stb.
Ha kérhetném, a napi rongyos kiflit S.G. szenátorlány -- mert mitől lenne asszony? -- kezéből venném legszívesebben, az sem baj, ha kicsit száraz, ütött-kopott-rágicsált, csak Magyar legyen, az istenért! Jó kezdete lehetne a nemzeti tudatra nevelés felelős munkájának.
(Esetleg minden kiflit süthetne más és más pék, amivel azt a fránya egymillió új munkahelyet is letudjuk arra a három percre.)
Komolyabb, bár nemzetgazdaságunknak hasznot sajnos nem hozó lehetőség elérhető itt.
Képesíteném is emígy:
(Google Images)
És akkor ami kiváltotta nem kicsit elfogult véleményemet: Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó
Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab).
A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.
A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.
Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.
A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.
***
Az Index szerint „A kormány mindent elkövetett, hogy a törvény mielőbb hatályba léphessen. Mivel a törvény elfogadása idején még Sólyom László volt a hivatalban levő köztársasági elnök, a korábban tervezett menetrendet felrúgva, néhány nappal eltolták a parlamenti végszavazást, majd Schmitt Pál házelnök kivárta az egyébként jogszabály biztosította 15 napot az államfőnek történő megküldésre, és csak az utolsó nap továbbították a köztársasági elnöki rezidenciára a törvényt (az általános gyakorlat szerint ez példátlan, a törvény az elfogadását követő 4-5 nappal jellemzően odaér a köztársasági elnökhöz). Így sikerült elérni, hogy Sólyom már ne véleményezhesse alkotmányossági szempontból a jogszabályt: mire a törvény a Sándor-palotába érkezett, már Schmitt Pál volt az államfő, aki még előzetes normakontrollra sem küldte a jogszabályt, hanem azonnal aláírta.”
***
Orbán 29 pontja és a parlamenti beszéd, amelyben bejelentette a csomagot
Az úgynevezett „salátatörvény-javaslat”
A hozzá szükséges alkotmánymódosítás
Az úgynevezett „salátatörvény-javaslat”
A hozzá szükséges alkotmánymódosítás
***
E tárgyban született indítványok az Alkotmánybírósági beadványok tárában:
Magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója
Kiss Péter
Koleszár Zsuzsanna
Tímár András (Plusz: Kiegészítés)
Magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója
Kiss Péter
Koleszár Zsuzsanna
Tímár András (Plusz: Kiegészítés)
***
Az Alkotmánybíróság 1268/B/2010. AB határozata
(MTI-Galamus)
Az Alkotmánybíróság nem kommentálja Lázár János bejelentését – ezt Sereg András, az Ab sajtófőnöke közölte az MTI-vel.
Az 1989. évi XXXII. törvény szerint az Országgyűlés „a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében – az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására” hozta létre az Alkotmánybíróságot.
A jogállamnak, az alkotmányos rendnek, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlya működtetésének tehát nélkülözhetetlen, szerves része az Alkotmánybíróság. Amennyiben egy másik hatalmi ág képviselője – a népképviselet (országgyűlés) vagy a végrehajtó hatalom (kormány), esetünkben a kettő, sajnos, gyakorlatilag ugyanaz – ki akarja szorítani, kötelessége szót emelni ellene. Azért, mert ha ezt ők megtehetik, akkor ott többé nincs jogállam, az már nem a demokrácia alkotmányos rendje, és szó sincs a hatalmi ágak elválasztásáról, noha ez létkérdés a hatalommal való visszaélés megakadályozása érdekében. Ha a törvényhozói-végrehajtói hatalom előtt nincs korlát, ha akadálytalanul visszaélhet a hatalmával, akkor az a rendszer parlamentáris formában működő fél-teljes, kemény-puha diktatúra, önkény- vagy egyeduralom, mindegy, minek nevezzük (na jó, „autoriter rendszer”). Láttunk már ilyet, tudjuk, milyen.
De legyünk tekintettel az emberi szempontokra. Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai éppúgy félthetik a pozíciójukat, ahogy lassan már mindenki félti ebben az országban; félnek, tehát hallgatnak, nem tiltakoznak, nem állnak ellen egy emberként (vagy legalább többségként).
Csakhogy vannak olyanok számosan, akik alkotmánybírói pozíciót már nem kockáztatnak. Esetleges újabb jelölést sem (mindegyikük). Tudom, sokan közülük már alkotmánybíróként is tekintettel voltak a Fidesz mindenkori szempontjaira és elvárásaira. Sokan viszont nem: ők megpróbálták szakmai és erkölcsi szempontból integer személyiségként betölteni ezt a nagyon fontos funkciót. Ők vajon miért nem beszélnek? Remélem, nem azért, amiért sok gazdasági szakember, közgazdász, kis- és nagyvállalkozó, akik szerint bármely létező szabályt, normát, megfontolást, sőt, elemi tisztességet fel lehet függeszteni, hogy kedvenc Fideszük úrrá tudjon lenni „a katasztrofális költségvetési helyzeten”. Remélem, a volt alkotmánybírók mások: az ő szemük előtt nem a jog- és szabadsághiányos, ám virágzó gazdaság célja lebeg. Akkor?
(Mihancsik Zsófia)
__________
Akikről szó van:
Dr. Németh János
1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke.
1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke.
Dr. Sólyom László
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Erdei Árpád
1998 márciusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
1998 márciusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Lábady Tamás
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1993 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1993 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Herczegh Géza
1990 júliusa és 1993 májusa között az Alkotmánybíróság tagja (ez év januárjában elhunyt)
1990 júliusa és 1993 májusa között az Alkotmánybíróság tagja (ez év januárjában elhunyt)
Dr. Kukorelli István
1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Harmathy Attila
1998 decembere és 2007 áprilisa között az Alkotmánybíróság tagja.
1998 decembere és 2007 áprilisa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Bagi István
1997 júniusa és 2006 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1997 júniusa és 2006 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
1999 júniusa és 2006 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
1999 júniusa és 2006 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Strausz János
1998 decembere és 2004 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
1998 decembere és 2004 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Czúcz Ottó
1998 decembere és 2004 májusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1998 decembere és 2004 májusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszky Ödön
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Vörös Imre
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Ádám Antal
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Kilényi Géza
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Zlinszky János
1989 novembere és 1998 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1989 novembere és 1998 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Szabó András
1990 júliusa és 1998 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
1990 júliusa és 1998 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Schmidt Péter
1990 júliusa és 1996 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
1990 júliusa és 1996 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Solt Pál
1989 novembere és 1990 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
1989 novembere és 1990 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
__________
Forrás: Alkotmánybíróság honlapja