A Facebook sem váltja meg a világot
A véleményszabadság az internet alapja, azonban, hogy ez mit is jelent pontosan már nem könnyű egyértelművé tenni - jelentették ki az internetvilág gigászai, a CEU-n zajló az internetszabadsággal foglalkozó konferencián. Az aktivisták talán éppen ezért, trükkös módszerekkel is óvják internetes anonimitásukat.A kétnapos konferencián, amelyet a Google és a Közép-európai Egyetem (CEU) közös szervezésében tartanak, a Mountain View-i óriás jogi osztályának egyik vezetője David Drummond a saját cége álláspontját tolmácsolva elmondta, a Google a kezdetek óta változatlanul a teljes információszabadságért küzd. David Drummond szerint ez nem mindig megy hiba nélkül azonban úgy véli sokszor túl sokat várnak a Google-től, a közösségeknek maguknak is hatniuk kell kormányaikra nem csak a nagy cégeknek. A Google csak az egyes országokhoz lokálisan kapcsolható legmagasabb szintű domainek szintjén tud beavatkozni, mint azt tette Kínában is, de adatokat például globálisan nem töröl és nem is célja.
A Google számos kezdeményezésnek egyike az internetszabadság monitorozására egy grafikon, amelyen szemléltetik a világ egyes országaiban hányszor és milyen mértékben korlátozták a hozzáférést az internetes tartalmakhoz. (Csak a Google portfóliójába tartozókhoz.) Mint elhangzott, jelenleg is negyven olyan ország van, amelyben valamilyen korlátozást tartanak fent. A legjellemzőbb az internetes tartalomfigyelés kiegészülve az internetes hálózat kontrolljával. Ezen keresztül blokkolják azt, illetve hoznak olyan szabályozást amely erre lehetőséget ad. A Google ugyanakkor üzemeltet olyan térképes alkalmazást is az átláthatóság jegyében, amelyen nyomon lehet követni az egyes kormányok hányszor keresik meg őket valamilyen tartalom eltávolításának igényével.
Meg kell érteni
A Facebook - hangsúlyozta Lord Richard Allen - egy csatorna, amelynek nem lehet feladata, hogy az 500 millió felhasználójának aktivitásába beavatkozzon. Erre csak akkor kerül sor, ha az valóban indokolt. A Facebook üzemeltetőinek eközben nehéz meghatározni mikor és hogyan kell beavatkozni kérdéses esetekben. Minden egyes konkrét esetben meg kell érteni, hogy egy tartalom miért is sértő.
Arra kérdésre, hogy mégis hány incidensről érkezik jelentés naponta Richard Allan természetesen számokat nem közölve elárulta, hogy rengeteg magánszférát érintő kéréssel találkoznak, a nagyobb horderejű kérdések pedig nyilván alaposabb vizsgálódást igényelnek. A Facebook ugyanakkor - mint a nagy cégek általában - nem is nyilvánul meg olyan helyi kérdésekben, mint például az egyes országok médiaszabályozásának kérdése, ezek mint Lord Richard Allen fogalmazott, olyan részletekbe menő kérdések, amelyhez a Facebook még „túl kicsi”. Ezek a kérdések, például hazánk esetében az uniós szabályozáson múlnak.
Ezt egyébként a szemükre is vettette a konferencia hallgatósága. Mint egy pakisztáni felszólaló elmondta országában egymás után alakulnak olyan csoportok, amelyek újságírók ellen irányulnak. Ebben a kérdésben viszont a Facebook határozott – mondta az előadáson adott válaszában a a cég képviselője. Minden, személyek ellen irányuló bejegyzést törölnek, bár kétség kívül ennek meghatározása sem egyszerű feladat.
Szintén kritikai éllel hangzott el, hogy bár a Facebook 70 nyelven elérhető, de részletes felhasználási szerződése csak 5 nyelven van (magyarul sincs), így közel sem mindenki tudja, egyáltalán mihez adja a nevét. Richard Allen ezzel kapcsolatban elmondta arra törekszik a Facebook, hogy a végtermék mindenki számára elfogadható és átlátható legyen. Ennek egyik fontos eleme a személyes beállítások skálázhatósága, de már jelenleg is használnak képes leírások a könnyebb érthetőség kedvéért, de terveznek videó információt is. Bujkálás a neten
Mindenesetre a konferencián résztvevő bloggerek és aktivisták nem elégednek meg csak a szavak erejével és többek közt olyan alkalmazások használatát is bemutatják, amelyek alkalmasak anonimitásuk megőrzésére a világhálón. Az egyik ilyen szoftver a Tor project néven fut. Ezt a Freedom House ajánlásával ellátva hirdetik. A lényege, hogy nem is kell saját gépre sem telepíteni, a böngészőszoftver futhat egy USB-n keresztül is, így bármelyik gépen elrejthető IP-címünk a külvilág számára.
E mellett, a konferencián elhangzott az is, hogy sokszor éppen a szabad országokból származó technológiákkal korlátozzák az internetes forgalmat. Olyan, egyébként az üzleti világban használt rendszerek ezek, amelyeket a legtöbb multi használ a munkavállalói internetes tartalomszűrésére. Paradox módon például Jemenben, vagy Észak-Afrikában az üzleti világ legismertebb ilyen rendszereivel, mint a Websense Web Filterrel vagy Smart Filterrel blokkolnak nemkívánatosnak nyilvánított oldalakat.
A Google számos kezdeményezésnek egyike az internetszabadság monitorozására egy grafikon, amelyen szemléltetik a világ egyes országaiban hányszor és milyen mértékben korlátozták a hozzáférést az internetes tartalmakhoz. (Csak a Google portfóliójába tartozókhoz.) Mint elhangzott, jelenleg is negyven olyan ország van, amelyben valamilyen korlátozást tartanak fent. A legjellemzőbb az internetes tartalomfigyelés kiegészülve az internetes hálózat kontrolljával. Ezen keresztül blokkolják azt, illetve hoznak olyan szabályozást amely erre lehetőséget ad. A Google ugyanakkor üzemeltet olyan térképes alkalmazást is az átláthatóság jegyében, amelyen nyomon lehet követni az egyes kormányok hányszor keresik meg őket valamilyen tartalom eltávolításának igényével.
Transparency Report (google.com)
A Facebook, az online világ mostanság legtöbbet emlegetett cégének képviseletében Lord Richard Allan volt jelen, aki két terminus erejéig az angol parlamentnek is tagja volt. A FigyelőNetnek is nyilatkozó szakember elmondta, számukra az egész konferencia azért fontos, mert hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, mint a Google tulajdonában lévő YouTube, amely szintén a felhasználók által generált tartalommal foglalkozik, problémáival egyetemben.Meg kell érteni
A Facebook - hangsúlyozta Lord Richard Allen - egy csatorna, amelynek nem lehet feladata, hogy az 500 millió felhasználójának aktivitásába beavatkozzon. Erre csak akkor kerül sor, ha az valóban indokolt. A Facebook üzemeltetőinek eközben nehéz meghatározni mikor és hogyan kell beavatkozni kérdéses esetekben. Minden egyes konkrét esetben meg kell érteni, hogy egy tartalom miért is sértő.
Arra kérdésre, hogy mégis hány incidensről érkezik jelentés naponta Richard Allan természetesen számokat nem közölve elárulta, hogy rengeteg magánszférát érintő kéréssel találkoznak, a nagyobb horderejű kérdések pedig nyilván alaposabb vizsgálódást igényelnek. A Facebook ugyanakkor - mint a nagy cégek általában - nem is nyilvánul meg olyan helyi kérdésekben, mint például az egyes országok médiaszabályozásának kérdése, ezek mint Lord Richard Allen fogalmazott, olyan részletekbe menő kérdések, amelyhez a Facebook még „túl kicsi”. Ezek a kérdések, például hazánk esetében az uniós szabályozáson múlnak.
Ajánlott weboldalak
Ezt egyébként a szemükre is vettette a konferencia hallgatósága. Mint egy pakisztáni felszólaló elmondta országában egymás után alakulnak olyan csoportok, amelyek újságírók ellen irányulnak. Ebben a kérdésben viszont a Facebook határozott – mondta az előadáson adott válaszában a a cég képviselője. Minden, személyek ellen irányuló bejegyzést törölnek, bár kétség kívül ennek meghatározása sem egyszerű feladat.
Szintén kritikai éllel hangzott el, hogy bár a Facebook 70 nyelven elérhető, de részletes felhasználási szerződése csak 5 nyelven van (magyarul sincs), így közel sem mindenki tudja, egyáltalán mihez adja a nevét. Richard Allen ezzel kapcsolatban elmondta arra törekszik a Facebook, hogy a végtermék mindenki számára elfogadható és átlátható legyen. Ennek egyik fontos eleme a személyes beállítások skálázhatósága, de már jelenleg is használnak képes leírások a könnyebb érthetőség kedvéért, de terveznek videó információt is. Bujkálás a neten
Mindenesetre a konferencián résztvevő bloggerek és aktivisták nem elégednek meg csak a szavak erejével és többek közt olyan alkalmazások használatát is bemutatják, amelyek alkalmasak anonimitásuk megőrzésére a világhálón. Az egyik ilyen szoftver a Tor project néven fut. Ezt a Freedom House ajánlásával ellátva hirdetik. A lényege, hogy nem is kell saját gépre sem telepíteni, a böngészőszoftver futhat egy USB-n keresztül is, így bármelyik gépen elrejthető IP-címünk a külvilág számára.
E mellett, a konferencián elhangzott az is, hogy sokszor éppen a szabad országokból származó technológiákkal korlátozzák az internetes forgalmat. Olyan, egyébként az üzleti világban használt rendszerek ezek, amelyeket a legtöbb multi használ a munkavállalói internetes tartalomszűrésére. Paradox módon például Jemenben, vagy Észak-Afrikában az üzleti világ legismertebb ilyen rendszereivel, mint a Websense Web Filterrel vagy Smart Filterrel blokkolnak nemkívánatosnak nyilvánított oldalakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése