Eredményes családi audiencia
-- Egyszer még kérni fogunk valamit tőled, Viktor fiam. Úgy értem, még valamit -- somolyog plazmakabátjában a földi helytartó.
-- Egyszer én is -- mormogja a jelvénynek álcázott mikroportba az áldozó --, az sem lesz ám piskóta! (És nem is lett!)
(Image)
A lélek hormonális tápanyaga, már amennyire képes vagyok ilyet előállítani mások számára is. Hormonal alimento da alma, tanto quanto eu sou capaz de produzir outros, como bem. Hormonal de alimento del alma, por lo que yo soy capaz de producir otros, como el bien. Hormonal nourishment of the soul, as far as I am able to produce such others as well.
PREAMBULUM -- DE NEM NEMZETI HITVALLÁS
Endorphins ("endogenous morphine") in wikipedia
Az endorfinról a wikipédián,( hiszen ez nem egy idegélettani szakblog)
Egy szem endorfin molekulát azért mutathatok / I show here is a molecule (met-enkephalin): 139th REAL TIME
2010. december 7., kedd
2010. december 6., hétfő
230th REAL TIME
2010. december 3., péntek
229th REAL TIME
Dec. 3, 1984: Bhopal, ‘Worst Industrial Accident in History’
- By Tony Long
- December 3, 2010 |
- 7:00 am |
- Categories: 20th century, Business and Industry, Disasters
1984: Poison gas leaks from a Union Carbide pesticide factory in Bhopal, India. It spreads throughout the city, killing thousands of people outright and thousands more subsequently in a disaster often described as the worst industrial accident in history.
Union Carbide chose Bhopal, a city of 900,000 people in the state of Madhya Pradesh, because of its central location and its proximity to a lake and to the country’s vast rail system.
The plant opened in 1969 and produced the pesticide carbaryl, which was marketed as Sevin. Ten years later the plant began manufacturing methyl isocyanate, or MIC, a cheaper but more toxic substance used in the making of pesticides.
It was MIC gas that was released when water leaked into one of the storage tanks late on the night of Dec. 2, setting off the disaster. Gas began escaping from Tank 610 around 10:30 p.m., although the main warning siren didn’t go off for another two hours.
The first effects were felt almost immediately in the vicinity of the plant. As the gas cloud spread into Bhopal proper, residents were awakened to a blinding, vomiting, lung-searing hell. Panic ensued, and hundreds of people died in the chaotic stampede that followed.
An exact death toll has never been established. Union Carbide, not surprisingly, set the toll on the low end at 3,800, while municipal workers claimed to have cleared at least 15,000 bodies in the immediate aftermath of the accident. Thousands have died since, and an estimated 50,000 people became invalids or developed chronic respiratory conditions as a result of being poisoned.
Regardless of the numbers, all evidence pointed to Union Carbide and its Indian subsidiary (as well as the Indian government, its partner in the factory) being responsible for what occurred — mainly through negligence. Despite the extreme volatility and toxicity of the chemicals in use at the factory, safeguards known to be substandard were ignored rather than fixed.
In the subsequent investigations and legal proceedings, it was determined, among other things, that:
- Staffing at the plant had been cut to save money. Workers who complained about codified safety violations were reprimanded and, occasionally, fired.
- No plan existed for coping with a disaster of this magnitude.
- Tank alarms that would have alerted personnel to the leak hadn’t functioned for at least four years.
- Other backup systems were either not functioning or nonexistent.
- The plant was equipped with a single backup system, unlike the four-stage system typically found in American plants.
- Tank 610 held 42 tons of MIC, well above the prescribed capacity. (It is believed that 27 tons escaped in the leak.)
- Water sprays designed to dilute escaping gas were poorly installed and proved ineffective.
- Damage known to exist to piping and valves had not been repaired or replaced, because the cost was considered too high. Warnings from U.S. and Indian experts about other shortcomings at the plant were similarly ignored.
The aftermath of the disaster was almost as chaotic. Union Carbide was initially responsive, rushing aid and money to Bhopal. Nevertheless, faced with a $3 billion lawsuit, the company dug in. It eventually agreed to a $470 million settlement, a mere 15 percent of the original claim. In any case, very little money ever reached the victims of the disaster.
Union Carbide CEO Warren Anderson went before Congress in December 1984, pledging his company’s renewed commitment to safety. That promise rang hollow in India — and probably to Congress as well.
Anderson was subsequently charged with manslaughter by Indian prosecutors but managed to evade an international arrest warrant and disappeared. Investigators from Greenpeace, which has kept up an active interest in the case, found Anderson in 2002, alive and well and living comfortably in the Hamptons. India issued an arrest warrant for Anderson in 2009, but the United States has shown no inclination to hand him over to Indian justice.
Union Carbide, meanwhile, was acquired by Dow Chemical in 2001, which refused to assume any additional liability for Bhopal, arguing that the debt had already been paid through various court settlements. It did go on to settle another outstanding claim against Union Carbide, this one for $2.2 billion made by asbestos workers in Texas.
In June 2010, seven former employees of Union Carbide’s Indian subsidiary were found guilty of death by negligence. They were fined about $2,000 each and sentenced to two years’ imprisonment, then released on bail.
The victims of the disaster, those who live on, continue dealing with various health problems — including chronic respiratory problems, vision problems and an increased incidence of cancer and birth defects — and an environment that remains contaminated to this day.
Source: Various
Photo: Wahid Khan, pictured here 10 years after the 1984 Bhopal disaster, survived the toxic gas exposure but was left permanently blind.
Reuters/Corbis
Reuters/Corbis
This article first appeared on Wired.com Dec. 3, 2008.
See Also:
- Wikipedia Sleuths Win Journalism Award for Wired.com
- Jan. 22, 1984: Dawn of the Mac
- Jan. 24, 1984: Birth of the Cool (Computer, That Is)
- April 11, 1984: Shuttle Makes House Call, Repairs Satellite
- April 23, 1984: AIDS Virus Disclosed, and a Premature Promise Made
- Sept. 10, 1984: DNA Leaves Its Print
- Oct. 20, 1984: An Aquarium for the Ages Opens
- Nov. 20, 1984: SETI Seekers Find a Home
- Dec. 3, 1967: Patient Dies, but First Heart Transplant a Success
- Dec. 3, 2001: Segway Starts Rolling
Tags: Bhopal, carbaryl, chemicals, Dow Chemical, Greenpeace, India, pesticides, Union Carbide, Warren Anderson
Related Topics:
United States
Bhopal, Union Carbide, India
(origo)
1984. december 3. - A közép-indiai Bhopal városában az amerikai Union Carbide társaság üzemének tartályából emberi mulasztás miatt 42 tonna metil-izocianát (MIC) nevű mérgező gáz szabadult ki. Órák alatt nyolc-tíz ezer - hivatalos közlés szerint három és fél ezer - ember fulladt meg a várost beborító gázfelhőben. Az áldozatok száma azóta 20-25 ezerre nőtt, és 120 ezerre volt tehető a krónikus betegséggel élők száma. 1990-ben a Union Carbide a kért 3,3 milliárd dollárral szemben 470 millió dollárt fizetett egy bíróságon kívüli megállapodás keretében Indiának a vállalat vezetőinek mentelmi jogáért cserébe.
Az indiai legfelsőbb bíróság később semmisnek nyilvánította a mentelmi jogot és a vállalat nyolc vezetője ellen emberölésért vádat emeltek. A 2010. június 7-én megtartott tárgyaláson Bhopal város bírósága halált okozó gondatlanság miatt hét embert - a nyolcból egyikük már meghalt - ítélt el, egyenként két év szabadságvesztéssel. A törvényszék magát a leányvállalatot 500 ezer rúpia (10,6 ezer dollár) pénzbüntetéssel sújtotta, de a cég már nem működik.
Bhopal, Union Carbide, India
(origo)
1984. december 3. - A közép-indiai Bhopal városában az amerikai Union Carbide társaság üzemének tartályából emberi mulasztás miatt 42 tonna metil-izocianát (MIC) nevű mérgező gáz szabadult ki. Órák alatt nyolc-tíz ezer - hivatalos közlés szerint három és fél ezer - ember fulladt meg a várost beborító gázfelhőben. Az áldozatok száma azóta 20-25 ezerre nőtt, és 120 ezerre volt tehető a krónikus betegséggel élők száma. 1990-ben a Union Carbide a kért 3,3 milliárd dollárral szemben 470 millió dollárt fizetett egy bíróságon kívüli megállapodás keretében Indiának a vállalat vezetőinek mentelmi jogáért cserébe.
Az indiai legfelsőbb bíróság később semmisnek nyilvánította a mentelmi jogot és a vállalat nyolc vezetője ellen emberölésért vádat emeltek. A 2010. június 7-én megtartott tárgyaláson Bhopal város bírósága halált okozó gondatlanság miatt hét embert - a nyolcból egyikük már meghalt - ítélt el, egyenként két év szabadságvesztéssel. A törvényszék magát a leányvállalatot 500 ezer rúpia (10,6 ezer dollár) pénzbüntetéssel sújtotta, de a cég már nem működik.
227th REAL TIME
Mono Lake, CA.
De nem az arzén és a NASA miatt...
(But not because of the arsenic and NASA ...)
...hanem csakis ezért:
(but:)
Mert bizony...
(For verily:)
De nem az arzén és a NASA miatt...
(But not because of the arsenic and NASA ...)
...hanem csakis ezért:
(but:)
Mert bizony...
(For verily:)
2010. december 2., csütörtök
226th REAL TIME
Ez három éve történt egy másik féltekén, s bár pinduri a különbség, mégis arról árulkodik, hogy a jelenlegi magyar állapotokhoz képest ott szinte dúl(t) a demokrácia.
A vereséget Hugo Chavez elnök is elismerte. Az államfő az elnöki palotában tartott sajtótájékoztatón "a politikai feszültség elkerülésének" szándékával indokolta a vereség elismerését.
Hugo Chávez elnök terve alapján egyebek mellett lehetővé vált volna, hogy az államfő élete végéig hatalmon maradjon, jogkörei bővüljenek, valamint, hogy szocialista gazdasági modellt valósítsanak meg Venezuelában.
Az ellenzék a kampányban azzal érvelt, hogy az elnök diktatúrát akar létrehozni, míg Hugo Chávez azt hangoztatta: több hatalmat akar adni a nép kezébe.
Talán itthon is fog, az lesz csak az igazi nemzeti ünnep, meg is tartjuk majd a szovjet hadsereget kiseprűző, kollégiumi szobáját és társait mindig példás rendben és fegyelemben tartó, már alsós korában is mindig töltött tollal és fűszeres kolbásszal iskolába érkező, a KISZ-ben éppen csak elenyésző érdemeket és kitüntetéseket szerző, a néphadseregben pedig jeles kantinfosztogatóként elhíresült honi idiótánk születése napján.
(Ez évente négyszer ünnepelhető, tekintetbe véve, hogy rövid élete során három politikai rendszert és ugyancsak három, kicsit azért eltérő hitvilágot vallott magáénak és szolgált ki, ezek által pedig négy különböző naptár alkalmazható rá.)
De nagyobb kellemetlenség ennél is, hogy édesanyja sem biztos a pontos dátumban, egyrészt az Új És Megingathatatlan Alkotmányt várja, igazítaná el pontosan ebben a kérdésben, másrészt a bába tanácsára ő maga nem vett részt a folyamatban.
Egyvalamiben viszont valóban az első Ő: bizony ám, a legelső és azóta is megismételhetetlen tisztán apás szülés!
A nemes feladat, hogy mindezt bele szuszakolja abba a jó édes preambulumba, bizony, ismét csak Pálra, a szép magyar szurkolói sportnyelv feltalálójára vár. Innen javasolnám neki: Noéig azért ne menjen vissza, még a végén értelmes emberek tanácsára szorulna, az pedig biztosan megviselné kicsinyke hüllőagyát.
Elbukott a venezuelai államfő reformterve
2007. december 3., hétfő 7:02 InfoRádió / MTIVenezuelában kis többséggel ugyan, de elutasították a Hugo Chavez államfő által kezdeményezett szocialista államreformot. A Nemzeti Választási Tanács közlése szerint az alkotmánymódosítást a szavazók 49,3 százaléka támogatta és 50,7 százaléka ellenezte.
Rendkívül szoros eredményt hozott Venezuelában a Hugo Chavez államfő által kezdeményezett népszavazás.
A Nemzet Választási Tanács bejelentette: az elképzeléseket a szavazáson megjelentek 50,7 százaléka ellenezte, míg 49,3 százaléka támogatta.
A vereséget Hugo Chavez elnök is elismerte. Az államfő az elnöki palotában tartott sajtótájékoztatón "a politikai feszültség elkerülésének" szándékával indokolta a vereség elismerését.
Hugo Chávez elnök terve alapján egyebek mellett lehetővé vált volna, hogy az államfő élete végéig hatalmon maradjon, jogkörei bővüljenek, valamint, hogy szocialista gazdasági modellt valósítsanak meg Venezuelában.
Az ellenzék a kampányban azzal érvelt, hogy az elnök diktatúrát akar létrehozni, míg Hugo Chávez azt hangoztatta: több hatalmat akar adni a nép kezébe.
Talán itthon is fog, az lesz csak az igazi nemzeti ünnep, meg is tartjuk majd a szovjet hadsereget kiseprűző, kollégiumi szobáját és társait mindig példás rendben és fegyelemben tartó, már alsós korában is mindig töltött tollal és fűszeres kolbásszal iskolába érkező, a KISZ-ben éppen csak elenyésző érdemeket és kitüntetéseket szerző, a néphadseregben pedig jeles kantinfosztogatóként elhíresült honi idiótánk születése napján.
(Ez évente négyszer ünnepelhető, tekintetbe véve, hogy rövid élete során három politikai rendszert és ugyancsak három, kicsit azért eltérő hitvilágot vallott magáénak és szolgált ki, ezek által pedig négy különböző naptár alkalmazható rá.)
De nagyobb kellemetlenség ennél is, hogy édesanyja sem biztos a pontos dátumban, egyrészt az Új És Megingathatatlan Alkotmányt várja, igazítaná el pontosan ebben a kérdésben, másrészt a bába tanácsára ő maga nem vett részt a folyamatban.
Egyvalamiben viszont valóban az első Ő: bizony ám, a legelső és azóta is megismételhetetlen tisztán apás szülés!
A nemes feladat, hogy mindezt bele szuszakolja abba a jó édes preambulumba, bizony, ismét csak Pálra, a szép magyar szurkolói sportnyelv feltalálójára vár. Innen javasolnám neki: Noéig azért ne menjen vissza, még a végén értelmes emberek tanácsára szorulna, az pedig biztosan megviselné kicsinyke hüllőagyát.
2010. december 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











