Az 1989. évi XXXII. törvény szerint az Országgyűlés „a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében – az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására” hozta létre az Alkotmánybíróságot. A jogállamnak, az alkotmányos rendnek, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlya működtetésének tehát nélkülözhetetlen, szerves része az Alkotmánybíróság. Amennyiben egy másik hatalmi ág képviselője – a népképviselet (országgyűlés) vagy a végrehajtó hatalom (kormány), esetünkben a kettő, sajnos, gyakorlatilag ugyanaz – ki akarja szorítani, kötelessége szót emelni ellene. Azért, mert ha ezt ők megtehetik, akkor ott többé nincs jogállam, az már nem a demokrácia alkotmányos rendje, és szó sincs a hatalmi ágak elválasztásáról, noha ez létkérdés a hatalommal való visszaélés megakadályozása érdekében. Ha a törvényhozói-végrehajtói hatalom előtt nincs korlát, ha akadálytalanul visszaélhet a hatalmával, akkor az a rendszer parlamentáris formában működő fél-teljes, kemény-puha diktatúra, önkény- vagy egyeduralom, mindegy, minek nevezzük (na jó, „autoriter rendszer”). Láttunk már ilyet, tudjuk, milyen. De legyünk tekintettel az emberi szempontokra. Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai éppúgy félthetik a pozíciójukat, ahogy lassan már mindenki félti ebben az országban; félnek, tehát hallgatnak, nem tiltakoznak, nem állnak ellen egy emberként (vagy legalább többségként).
Csakhogy vannak olyanok számosan, akik alkotmánybírói pozíciót már nem kockáztatnak. Esetleges újabb jelölést sem (mindegyikük). Tudom, sokan közülük már alkotmánybíróként is tekintettel voltak a Fidesz mindenkori szempontjaira és elvárásaira. Sokan viszont nem: ők megpróbálták szakmai és erkölcsi szempontból integer személyiségként betölteni ezt a nagyon fontos funkciót. Ők vajon miért nem beszélnek? Remélem, nem azért, amiért sok gazdasági szakember, közgazdász, kis- és nagyvállalkozó, akik szerint bármely létező szabályt, normát, megfontolást, sőt, elemi tisztességet fel lehet függeszteni, hogy kedvenc Fideszük úrrá tudjon lenni „a katasztrofális költségvetési helyzeten”. Remélem, a volt alkotmánybírók mások: az ő szemük előtt nem a jog- és szabadsághiányos, ám virágzó gazdaság célja lebeg. Akkor? (Mihancsik Zsófia)
__________
Akikről szó van:
Dr. Németh János
1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke.
Dr. Sólyom László
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Erdei Árpád
1998 márciusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Lábady Tamás
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1993 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Herczegh Géza
1990 júliusa és 1993 májusa között az Alkotmánybíróság tagja (ez év januárjában elhunyt)
Dr. Kukorelli István
1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Harmathy Attila
1998 decembere és 2007 áprilisa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Bagi István
1997 júniusa és 2006 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
1999 júniusa és 2006 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Strausz János
1998 decembere és 2004 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Czúcz Ottó
1998 decembere és 2004 májusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszky Ödön
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Vörös Imre
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Ádám Antal
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Kilényi Géza
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Zlinszky János
1989 novembere és 1998 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Szabó András
1990 júliusa és 1998 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Schmidt Péter
1990 júliusa és 1996 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Solt Pál
1989 novembere és 1990 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
__________