PREAMBULUM -- DE NEM NEMZETI HITVALLÁS

Endorphins ("endogenous morphine") in wikipedia
Az endorfinról a wikipédián,( hiszen ez nem egy idegélettani szakblog)


Egy szem endorfin molekulát azért mutathatok / I show here is a molecule (met-enkephalin): 139th REAL TIME


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Galamus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Galamus. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 22., péntek

2011. március 28., hétfő

286th REAL TIME

Mit játszik ma nekünk, Pali bácsi? Mert igen fess muzsikusok Ön a hazának így trióban, családi körben, palotában, karácsonyra...

(a képek forrása: Alexa -- Schmitt -- Goulding, picasaweb)

Az ötletért Lázár Györgynek (Galamus) ezer köszönet!

2011. január 7., péntek

241th REAL TIME

Minden kezdődik elölről, mindenből elkövetkezik ismét az első. Például:

MTI 2011. január 7., péntek 4:49
Kivégeztek egy férfit az Egyesült Államokban egy tizenhat évvel ezelőtti gyilkosság miatt; idén először hajtottak végre halálos ítéletet, ráadásul olyan méregkomponensű injekcióval, amelyet eddig általában csak menthetetlenül sérült vagy beteg állatok elaltatására használtak.
A 39 éves, afroamerikai Billy Don Alversont Oklahoma szövetségi állam büntetés-végrehajtási intézetében végezték ki, a halál beálltát helyi idő szerint csütörtök este, hat óra után néhány perccel állapították meg.
Billy Don Alversont azért végezték ki, mert tizenhat évvel ezelőtt négy társával együtt baseballütőkkel agyonvertek egy boltost. A támadók közül négyet halálra ítéltek, egy emberen tavalyelőtt már végre is hajtották az ítéletet.
Billy Don Alverson a második halálra ítélt az Egyesült Államokban, aki pentobarbitalt tartalmazó injekciót kapott kivégzésekor. Az első ilyen eset tavaly decemberben történt. Az új keveréket amiatt alkalmazzák, mert az eddig használt méreginjekció kulcsfontosságú összetevőjéből súlyos hiány mutatkozik az Egyesült Államokban.

January 6, 2011 2:24 PMt

Okla. Inmate Billy Don Alverson to be First U.S. Execution in 2011

Posted by Naimah Jabali-Nash 



Okla. Inmate Billy Don Alverson to be First Person Executed in 2011
Billy Don Alverson (KWTV)
OKLAHOMA CITY (CBS/AP) Oklahoma death row inmate Billy Don Alverson is schedule to be executed Thursday evening for the beating death of a convenience store worker nearly 16 years ago, which would make him the first person to be put to death in the U.S. this year.
Alverson, 39, is one of four men who were convicted of first degree-murder and sentenced to die for the Feb. 26, 1995 murder of 30-year-old Richard Yost, the night store supervisor of a convenience store in Tulsa.
Prosecutors said Yost received 54 blows from a baseball bat and that all four men participated in the savage beating, although Alverson has said he never hit Yost. Yost's beaten body was found bound on the blood-soaked floor of the store's cooler.
Three of Alverson's co-defendants were also sentenced to death and one, 31-year-old Darwin Brown, was executed in January 2009.
The Oklahoma Pardon and Parole Board voted 3-2 in December to deny clemency for Alverson. If his execution moves forward as planned at the Oklahoma State Penitentiary, it would be the first in the U.S. in 2011, according to Kenneth England, spokesman for the Death Penalty Information Center in Washington, D.C.
Alverson would be the second inmate executed in Oklahoma with a combination of lethal drugs that includes a sedative commonly used to euthanize animals.
Department of Corrections spokesman Jerry Massie said Alverson requested a large pepperoni and Italian sausage pizza and a large Dr. Pepper as his last meal.

Lássuk tehát Oklahomát (innen):

Magánjellegű megjegyzés: utoljára még enni egyet? Azt hittem, ez csak filmtrükk.

2010. december 28., kedd

239th REAL TIME

Tényleg nem élcelődni akarok az elbolyongott nénin, csak valahogy a képek...
Nem találják a Mátrában eltűnt idős asszonyt 
2010. december 28. kedd, 10:01 |
MTI 2010. december 28., kedd 10:01


Megszüntette a rendőrség annak a 72 éves asszonynak a terepen való keresését, aki karácsony első napján tűnt el a Mátrában - közölte Kocsis Irén Mária, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese kedden az MTI-vel.

Az alezredes tájékoztatása szerint az idős asszony december 25-én a
mátraházi idősek otthonába indult, amelynek lakója volt. Az autóbuszról egy megállóval előbb leszállt, még útbaigazítást is kért a sofőrtől, hogy onnan merre induljon. Az otthonba azonban nem érkezett meg.

A nőt december 26-án és 27-én, virradattól sötétedésig több mint harminc rendőr és polgárőr kereste a buszmegálló mintegy négy kilométeres körzetében, de az asszony nem került elő. A terepi keresést december 28-án már nem folytatják, de a közigazgatási hatósági eljárás nem zárult le az ügyben.

2010. december 16., csütörtök

233th REAL TIME

MTI 2010. december 16., csütörtök 8:04
Nepálban csütörtökön megtalálták a radarok képernyőiről előző nap eltűnt repülőgép roncsait: a légi szerencsétlenségben az utasok és a gép személyzete - összesen 22 ember - életét vesztette.
A nepáli rendőrség szóvivője az utasszállító kisgép baleset kapcsán arról tájékoztatott, hogy a mentőegységek 20 holttestet már megtaláltak, kettőt még keresnek, s azt egyértelműen kizárják, hogy bárki túlélhette volna a szerencsétlenséget.
A legénység három tagja és 18 utas nepáli állampolgár volt, míg az egyik utas egy Tibetből származó amerikai állampolgár volt.
A kis utasszállító szerdán szállt fel Katmandu úti céllal a kelet-nepáli hegyekben fekvő Lamidanda településről, majd tíz perc múlva a légi irányítás minden kapcsolatot elvesztett a repülővel - közölte korábban a nepáli polgári légi igazgatóság. Az eltűnt járat keresésére katonai helikopterek indultak, a földön a rendőrök mellett katonákat is mozgósítottak a kutatásra, amely végül csütörtökön eredménnyel járt.
A gépet a Tara Air üzemeltette, a kisebb cég a Yeti Airlines ismert nepáli légitársaság belföldi leányvállalata.


From Manesh Shrestha, For CNN
December 16, 2010 -- Updated 0557 GMT (1357 HKT)
story.nepal.map.jpg
STORY HIGHLIGHTS
  • The plane went missing Wednesday
  • A search crew found pieces of the plane Thursday morning
  • "The aircraft seems to have hit a mountainside," airport spokesman says
Kathmandu, Nepal (CNN) -- A DeHavilland DHC-6 Twin Otter aircraft that went missing en route from Lamidanda to Kathmandu in eastern Nepal crashed in a mountainous area east of the capital, killing all 22 people aboard, an airport spokesman said Thursday.
"The aircraft seems to have hit a mountainside," Purusottam Shakya, operations supervisor at Tribhuwan International Airport, which serves Kathmandu, told CNN.
The plane disappeared Wednesday, and search and rescue teams looked for it until night fell. A search team in a helicopter found pieces of the aircraft Thursday morning about 150 kilometers east of Kathmandu, said Shakya.
Lamidanda is about 200 kilometers east of Kathmandu.
Shakya said the plane carried 19 passengers -- including one U.S. national -- and three Nepalese crew members. The other 18 passengers were Nepalese.
In August, 14 people were killed when a plane crashed in central Nepal.

2010. november 6., szombat

221th REAL TIME

MTI 2010. november 6., szombat 18:41
Meghalt a börtönben  Michael Seifert,  a "bolzanói hóhérként" is ismert náci háborús bűnös - jelentették be szombaton az olasz hatóságok.
Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, 86 évesen elhunyt férfi Ukrajnában született. A II. világháború idején az észak-olaszországi Bolzanónál létesített haláltáborban SS-tisztként teljesített szolgálatot. Az olasz igazságügyi szervek tanúvallomásokkal alátámasztott vádjai szerint Seifert 18 rendbeli gyilkosságért felelős, és számos foglyot kegyetlenül megkínzott.
Az ítéletét távollétében hozták meg, mert a férfi 1951 óta Kanadában élt. Kiadatására hosszú jogi csatározás után, 2008-ban került sor. Péntek éjjeli halálát egy combcsonttörést követő komplikációk okozták - közölte a casertai kórház. Seifert ennek a dél-olaszországi városnak a katonai börtönében töltötte büntetését.

Avagy:



















(Az olasz cikk képként nagyítható, de
itt az  EREDETI  is, amelyhez a  többi
illusztrációt a Google Images  "szolgáltatta", de inkább külön is megmutatom alább...)














2010. október 27., szerda

216th REAL TIME

Kétlem, hogy ez az utolsó meglepetés, 
amit szeretett pártunk és annak még sokkalta szeretettebb vezetője okoz ezen a tájon. Habár az alábbi cikkek alapján az a nem is olyan szörnyű -- mert könnyedén elképzelhető jövővel fenyegető -- gyanúm támadt, hogy eredeti szándékuk éppen az, hogy a szerveződő "ellenség" (mert aki ugye nincs velünk...) azon részét, akik nevüket és más, múlhatatlanul szükséges adataikat megadva csatlakoznak a népszavazási kezdeményezéshez, egyszóval nyílt ellenérzéseiket vállaló polgártársaik jelentős részét végre kartotékra fektethessék. 


Ugyan ki gátolná meg őket egy újabb törvénytelenség végrehajtásában? Miért ne foghatnák az istenadta fülkeforradalmárokra azt is, hogy a valódi rendszerváltás majd csak akkor fejeződik be igazán, ha mindenkit eltaposnak, aki gondolkodik az eszelős csodavárás helyett? 


Legfeljebb Rogán Tóni -- a törvényfosó -- az ívek benyújtása utáni tizedik percben beterjeszti legújabb törvényjavaslatát, amely szerint a személyes adatok kezelésének eddigi módja szarliberális csökevény, hogy a 'zemberek felhatalmazása arra kényszeríti őket: a szent nemzeti együttműködés ellen áskálódók nevét, címét -- és ha módjukban áll, akkor a Kubatov-listák alapján vallását, szexuális szokásait, telefonszámát, szeme színét, lúdtalpát, akármit -- kisbírókkal doboltassák ki. 


Esetleg, kicsit kínosabb esetben, de nem feledkezve meg a Magyar Államvasutak égető gondjairól, útvonal- és menetrend tervezők feladatává tegye a megoldást. Láttunk már ilyet, s úgy hatvanöt éven át úgy hihettük, az a végső volt az utolsó.


Ha szabadna javaslatot tennem országos gondok megoldásán lóhalálában töprenkedő-fáradozó vezetőinknek -- vagyis inkább Neki Magának (Io bacio la mano, Padrino!) --, akkor Recsket ajánlanám. Bejáratott, jól őrizhető -- igaz, vasúti szempontból nem egy nagy fogás, de gazdaságosabbá tehető az útipoggyász részletes és kötelező tartalmának előírásával, különös tekintettel készpénzre, aranyfogakra, MOL részvényekre, OTP betétekre, stb.

Ha kérhetném, a napi rongyos kiflit S.G. szenátorlány -- mert mitől lenne asszony? -- kezéből venném legszívesebben, az sem baj, ha kicsit száraz, ütött-kopott-rágicsált, csak Magyar legyen, az istenért! Jó kezdete lehetne a nemzeti tudatra nevelés felelős munkájának. 


(Esetleg minden kiflit süthetne más és más pék, amivel azt a fránya egymillió új munkahelyet is letudjuk arra a három percre.) 


Komolyabb, bár nemzetgazdaságunknak hasznot sajnos nem hozó lehetőség elérhető itt


Képesíteném is emígy:






















(Google Images)








És akkor ami kiváltotta nem kicsit elfogult véleményemet:PostHeaderIcon Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó

Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab).
A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.
A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.
Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.
A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.
***
Az  Index szerint „A kormány mindent elkövetett, hogy a törvény mielőbb hatályba léphessen. Mivel a törvény elfogadása idején még Sólyom László volt a hivatalban levő köztársasági elnök, a korábban tervezett menetrendet felrúgva, néhány nappal eltolták a parlamenti végszavazást, majd Schmitt Pál házelnök kivárta az egyébként jogszabály biztosította 15 napot az államfőnek történő megküldésre, és csak az utolsó nap továbbították a köztársasági elnöki rezidenciára a törvényt (az általános gyakorlat szerint ez példátlan, a törvény az elfogadását követő 4-5 nappal jellemzően odaér a köztársasági elnökhöz). Így sikerült elérni, hogy Sólyom már ne véleményezhesse alkotmányossági szempontból a jogszabályt: mire a törvény a Sándor-palotába érkezett, már Schmitt Pál volt az államfő, aki még előzetes normakontrollra sem küldte a jogszabályt, hanem azonnal aláírta.”
***
Orbán 29 pontja és a parlamenti beszéd, amelyben bejelentette a csomagot
Az úgynevezett „salátatörvény-javaslat
A hozzá szükséges alkotmánymódosítás
***
E tárgyban született indítványok az Alkotmánybírósági beadványok tárában: 
Magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója
Kiss Péter
Koleszár Zsuzsanna
Tímár András (Plusz: Kiegészítés)
***
Az Alkotmánybíróság 1268/B/2010. AB határozata
(MTI-Galamus)


Az Alkotmánybíróság nem kommentálja  Lázár János bejelentését – ezt Sereg András, az Ab sajtófőnöke közölte az MTI-vel.
Az 1989. évi XXXII. törvény szerint az Országgyűlés „a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében – az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására” hozta létre az Alkotmánybíróságot.
A jogállamnak, az alkotmányos rendnek, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlya működtetésének tehát nélkülözhetetlen, szerves része az Alkotmánybíróság. Amennyiben egy másik hatalmi ág képviselője – a népképviselet (országgyűlés) vagy a végrehajtó hatalom (kormány), esetünkben a kettő, sajnos, gyakorlatilag ugyanaz – ki akarja szorítani, kötelessége szót emelni ellene. Azért, mert ha ezt ők megtehetik, akkor ott többé nincs jogállam, az már nem a demokrácia alkotmányos rendje, és szó sincs a hatalmi ágak elválasztásáról, noha ez létkérdés a hatalommal való visszaélés megakadályozása érdekében. Ha a törvényhozói-végrehajtói hatalom előtt nincs korlát, ha akadálytalanul visszaélhet a hatalmával, akkor az a rendszer parlamentáris formában működő fél-teljes, kemény-puha diktatúra, önkény- vagy egyeduralom, mindegy, minek nevezzük (na jó, „autoriter rendszer”). Láttunk már ilyet, tudjuk, milyen.
De legyünk tekintettel az emberi szempontokra. Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai éppúgy félthetik a pozíciójukat, ahogy lassan már mindenki félti ebben az országban; félnek, tehát hallgatnak, nem tiltakoznak, nem állnak ellen egy emberként (vagy legalább többségként).
Csakhogy vannak olyanok számosan, akik alkotmánybírói pozíciót már nem kockáztatnak. Esetleges újabb jelölést sem (mindegyikük). Tudom, sokan közülük már alkotmánybíróként is tekintettel voltak a Fidesz mindenkori szempontjaira és elvárásaira. Sokan viszont nem: ők megpróbálták szakmai és erkölcsi szempontból integer személyiségként betölteni ezt a nagyon fontos funkciót. Ők vajon miért nem beszélnek? Remélem, nem azért, amiért sok gazdasági szakember, közgazdász, kis- és nagyvállalkozó, akik szerint bármely létező szabályt, normát, megfontolást, sőt, elemi tisztességet fel lehet függeszteni, hogy kedvenc Fideszük úrrá tudjon lenni „a katasztrofális költségvetési helyzeten”. Remélem, a volt alkotmánybírók mások: az ő szemük előtt nem a jog- és szabadsághiányos, ám virágzó gazdaság célja lebeg. Akkor?
(Mihancsik Zsófia)
__________
Akikről szó van:
Dr. Németh János
1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke.
Dr. Sólyom László
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Erdei Árpád
1998 márciusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Lábady Tamás
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1993 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.
Dr. Herczegh Géza
1990 júliusa és 1993 májusa között az Alkotmánybíróság tagja (ez év januárjában elhunyt)
Dr. Kukorelli István
1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Harmathy Attila
1998 decembere és 2007 áprilisa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Bagi István
1997 júniusa és 2006 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
1999 júniusa és 2006 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Strausz János
1998 decembere és 2004 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Czúcz Ottó
1998 decembere és 2004 májusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Tersztyánszky Ödön
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Vörös Imre
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Ádám Antal
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Kilényi Géza
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Zlinszky János
1989 novembere és 1998 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Szabó András
1990 júliusa és 1998 februárja között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Schmidt Péter
1990 júliusa és 1996 decembere között az Alkotmánybíróság tagja.
Dr. Solt Pál
1989 novembere és 1990 júniusa között az Alkotmánybíróság tagja.
__________