Enceladus! Hurrá!
| |||||||||||
A lélek hormonális tápanyaga, már amennyire képes vagyok ilyet előállítani mások számára is. Hormonal alimento da alma, tanto quanto eu sou capaz de produzir outros, como bem. Hormonal de alimento del alma, por lo que yo soy capaz de producir otros, como el bien. Hormonal nourishment of the soul, as far as I am able to produce such others as well.
| |||||||||||
Lenyűgöző kép az űrbéli csápokról |
| Szerző: Szalai Tamás | 2010. augusztus 19., csütörtök |
A híres Csápok galaxispárost legrészletesebben bemutató felvételt a Hubble, a Chandra és a Spitzer űrtávcsövek képeiből állították össze. Az NGC 4038/4039 (közismertebb nevén Csápok vagy Antennák) az egyik legközelebbikölcsönható galaxispáros, melynek tagjai kölcsönösen deformálódtak a közöttük fellépő árapályerők hatására. Nevét a kölcsönhatások eredményeképp létrejött, mindkét galaxis esetében látható, hosszú gáznyúlványoknak köszönheti. A két galaxis kb. 100 millió éve van az összeolvadás fázisában, ami intenzív csillagkeletkezési folyamatokat indított el a kérdéses területen. A keletkező csillagok közül a legnagyobb tömegűek már le is élték életüket, s szupernóva-robbanások formájában fejezték be azt. Az utóbbi években a NASA űrobszervatóriumai (a Hubble-, a Chandra- és a Spitzer-űrtávcső) mind célkeresztjükbe vették a híres galaxiskettőst, s a felvételek összegzéséből született, rendkívül látványos kompozitkép a Csápokban zajló folyamatokról is sokat elárul. Az NGC 4038/4039 vagy Csápok kölcsönható galaxispár a NASA főbb űrtávcsöveinek felvételeit kombináló képen: röntgenben a Chandra (1999, kék szín), infravörösben a Spitzer (2003, vörös szín), látható tartományban a Hubble (2004-2005, fehér, arany és barna szín) örökítette meg a látványos objektumot. A kép nagyfelbontású változata a Hubble oldalán érhető el (NASA, ESA, SAO, CXC, JPL-Caltech, STScI). A Chandra röntgentartományban készített felvételén (kék színnel jelölve) óriási, forró csillagközi gázfelhők látszanak, melyek nem csak hidrogént és héliumot, hanem nehezebb elemeket (oxigén, magnézium, szilícium, vas) is tartalmaznak - ezek a már említett szupernóva-robbanások során keletkeztek, s a nagy sebességgel terjedő lökéshullámoknak köszönhetően épültek be a csillagközi gázanyagba. Így a "beszennyezett" gázfelhőkből keletkező, új csillag- és bolygórendszerek (hasonlóan a Naprendszerhez) már eleve magasabb nehézelem-tartalommal rendelkeznek. A nagyenergiájú tartományokban látszó pontforrások főleg ún. röntgenkettősök: ezekben a rendszerekben egy normál csillag és egy kompakt objektum (neutroncsillag vagy fekete lyuk) található - a megfigyelt röntgensugárzás oka pedig az, hogy a normál komponensekről a kompakt objektumokra átáramló anyag utóbbiak felszínéhez közeledve nagy mértékben felforrósodik. A vörös színnel jelölt infravörös komponens főként az újonnan születő csillagok által néhány száz K-re melegített porfelhőkből származik, melyek közül a legerősebben a két galaxis által közösen átfedett területen lévők sugároznak. A Hubble-űrtávcső felvételén főként csillagkeletkezési régiók és idősebb csillagok figyelhetőek meg (fehér, ill. arany szín), míg a porsávok barna színben láthatóak. A halványnak tűnő objektumok többségét kisebb-nagyobb csillaghalmazok teszik ki, melyek egyenként akár több ezer csillagot is tartalmazhatnak. Forrás: HubbleSite Newscenter, 2010.08.05. (Azért ez a 2009-es évkönyv egy kicsit durva... Akad frissebb is) Az eredeti kép pedig egy kicsit nagyobb és élesebb, bár sokkal nagyobb felbontásban is publikálhatták volna a dögök. Egy kicsit kihíztam a hasábot, de ITT az eredeti cikk az MCSE honlapjáról.) |
