A lélek hormonális tápanyaga, már amennyire képes vagyok ilyet előállítani mások számára is. Hormonal alimento da alma, tanto quanto eu sou capaz de produzir outros, como bem. Hormonal de alimento del alma, por lo que yo soy capaz de producir otros, como el bien. Hormonal nourishment of the soul, as far as I am able to produce such others as well.
PREAMBULUM -- DE NEM NEMZETI HITVALLÁS
Endorphins ("endogenous morphine") in wikipedia
Az endorfinról a wikipédián,( hiszen ez nem egy idegélettani szakblog)
Egy szem endorfin molekulát azért mutathatok / I show here is a molecule (met-enkephalin): 139th REAL TIME
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. május 3., kedd
2011. március 23., szerda
282th REAL TIME
[Más szavaival a helyzet:]
Kemény István: Búcsúlevél
Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.
Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.
Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél -
majd szeretsz mást vagy magadat, nem baj,
de egyszercsak öreg lettél.
Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni*,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.
Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.
Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
végetérhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzádöregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.
Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet,
a fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.
(Esterházy az ÉS-ben ugyanerről és ugyanezzel)
(Vagy: Bán Zsófia a Galamuson)
A Holmi februári száma online még nem elérhető.
*
(image)
Kemény István: Búcsúlevél
Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.
Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.
Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél -
majd szeretsz mást vagy magadat, nem baj,
de egyszercsak öreg lettél.
Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni*,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.
Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.
Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
végetérhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzádöregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.
Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet,
a fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.
(Esterházy az ÉS-ben ugyanerről és ugyanezzel)
(Vagy: Bán Zsófia a Galamuson)
A Holmi februári száma online még nem elérhető.
*
(image)
Ha már ilyen sokan keresik -- nyomtatva itt található a vers:
2010. október 10., vasárnap
194th REAL TIME
Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
1933
És az állomás manapság (2007. december 27.) > INNEN
2010. április 10., szombat
2009. november 14., szombat
45 REAL TIME
Aki sosem néz vissza,
arra egy szép napon rátapos
minden, amitől
megszabadulni
akkor se tudna, ha adna
egy húszast az ápolónak,
vagy akár elevenen melléd
temetkezne...
Et resurrexit tertia die.

1956-2002
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



+v%C3%A1.+modbw.jpg)